Czuppy blog

2008/11/19 (szerda)

Mit is mondhathék...??!!? Igen-igen, nagyon sokminden történt velünk az elmúlt bejelentkezések óta, hisz több mint egy év telt el. Nem igérek semmi olyasmit, hogy most újraélesztem a blogot, hiszen sosem tekintettem halottnak ;)

A legnagyobb változást a költözésünk jelenti, ami még mindig nem befejezett állapot. Aucklandből a déli szigetre, Christchurchbe jöttünk néhány hete. Az elmúlt 2 évben széltében, és hosszában is sikerült körbejárnunk az északi szigetet, de ide délre, még nem jutottunk el, ezért úgy határoztunk, hogy ide költözünk 1-2 évre, és nyugisan utazgatunk munka mellett.

Még utazásunk előtt, a nagy szerelemként számon tartott öreg Mitsubishi Pajero végérvényesen nemet mondott a közös jövőnkre azzal, hogy rövid időn belül másodszor akart hengerfej tömítést cseréltetni. Tehát a költözés autócserével kezdődött. Az 1100 km-es távot JELENTŐS túlsúllyal, két nap alatt simán teljesítettük, bár némi plussz hely nem jött volna rosszul az autóban.

Chrch (Christchurch) kedves város, viszonylag nagy, jól központosított belvárossal rendelkezik. Meglepően sokan bicikliznek, ami bizonyáraannak (is) köszönhető hogy a település szinte teljesen lapos. Hamarosan mi is veszünk biciklit, hogy a várost, és a környező hegyeket, partokat azzal járjuk fel s alá... :)

Múlt hétvégén Dunedinbe kirándultunk. Turista szemmel a város az egyik legkedvesebb ahol eddig itt NZ-n jártunk. Régi, de nagyon szépen rendben tartott épületek, hangulatos terek váltják egymást. Dunedin, öböl partján fekszik, aminek inkább tó hatása van, mert nagyon nyugodt a víz, és mindenirányból zártnak tűnik. Dunedin és Chrch között a legtöbb látnivaló Oamaru környékén helyezkedik el. Láttunk fókákat, akik egy cseppet sem mutatkoztak félősnek az emberek mellett. Szabadon élnek, sokszor a városoktól csak néhány kilóméterre. Nem érdekli őket hogy sokan nézegetik, csak nyugisan napoznak és úszkálnak.

Láthattunk volna pingvineket, de világosban nem akartak előbújni, sötétben pedig nem tudtuk lefényképezni őket, csak azt láttuk ahogy csapatosan úsznak a partra, majd kitotyognak a homokra, és egy pár perces szárítkózás után mindenki hazaindul a saját kis üregébe.

Visszafelé megnéztünk egy aranybányát, ahol aranyat ugyan nem láttunk, de hihetetlenül óriási teherautókat igen. Van aranymosó programjuk is, ahol magadnak moshatsz aranyat, amit utána meg is tarthatsz. Erre most nem neveztünk be, de legközelebb nincs kizárva, hogy elkap minket is az aranyláz.

NZ egyik nevezetességét, a MOERAKI BUILDERS-t vagyis a gömbölyű köveket kétszer is megnéztük, mert lefelé dagály volt, és csak a kövek tetejét láttuk. Megérte visszafelé is letérni az útról, mert apálykor sokkal jobban mutattak. Érthetetlen módon, a part egy rövid szakaszán van néhány tucat szikla, ami teljesen szabályos gömb alakú. Egyelőre nem tudom hogy hogy alakultak ki, vagy hogy hogyan kerültek oda, de tényleg nagyon érdekes, és én ilyet még sosem láttam.

Ja, és voltunk a világ legmeredekebb utcájában is, amről néhány nappal ezelőttig én nem is tudtam hogy Dunedinben van. A biztonság kedvéért először csak felsétáltunk a 34%-os emelkedőn, de utána felhajtottunk autóval is. ;)

Hmmm... tényleg nagyon meredek. Ha nem hiszed járj utána, vagy várd meg amíg sikerül feltöltenem az ott készült videót.